A 22 éves Suppán Anna nyolc éve kezdett el kosárlabdázni, ma a BEAC NB I-es játékosa.



Tavaly az MTK-val megnyertétek az amatőr bajnokságot (másodosztályt), ma az élvonalban a sereghajtók vagytok, de már a BEAC színeiben szerzed a kosarakat. Ez az első éved az NB I-ben, ilyen szezonra számítottál, vagy jobbra, rosszabbra?

Mikor nyáron a BEAC-hoz igazoltam, tudtam, hogy inkább a tabella vége felé fogunk küzdeni a helyezésért, de ez nem meglepő, hiszen fiatal csapat vagyunk, légiósok nélkül, számunkra a fejlődés a fontos. Visszatekintve kicsit az idei bajnokságra, voltak olyan meccseink, amelyek a vártnál szorosabbak voltak, gondolok itt az év eleji PEAC, illetve a februári Miskolc meccsre. Számunkra az a fontos, hogy önbizalmat szerezzünk, illetve egyénileg és csapatként is jobbak legyünk a pályán, az eredmény csak másodlagos. Úgy gondolom, hogy minden mérkőzésből tanulni lehet, és így tudunk építkezni felfelé. Még nincs vége a szezonnak, most jönnek a fontos meccsek, meglátjuk, mire leszünk képesek.

Ahogy előbb említettem nyáron váltottál csapatot, de mi volt a váltás oka és bejöttek a számításaid?

4 évet töltöttem a Városmajorban, ebből az első évet még BSE színekben. Mondhatni sokadik ember voltam a csapatban. Ebből sikerült kemény munkával előrébb és előrébb lépnem, így a tavalyi szezonban már a pontjaimmal is hozzá tudtam tenni a csapat sikeréhez. Fel tudtam nőni a feladathoz, amit elvártak tőlem. Mégis úgy éreztem a nyáron, hogy számomra eljött a váltás pillanata. Úgy gondolom, hogy van még bennem fejlődési lehetőség, de ehhez más környezetre volt szükségem. A BEAC egy fiatal, befogadó csapat, így gyorsan megtaláltuk az összhangot. Jó a hangulat az öltözőben, illetve a pályán kívül is. A saját játékom kapcsán túlságosan maximalista embernek tartom magamat, ezért soha nem vagyok és nem is leszek elégedett. Mivel későn kezdtem el kosárlabdázni, ezért úgy gondolom, hogy ez a maximalizmusom visz előre a fejlődésben. Idén úgy érzem, hogy egy hullámvasúton ülök, hol jobban megy a játék, hol rosszabbul, valószínűleg ez magyarázza a játékperceimet is.



Az amatőr bajnokságban is pályára lépsz. Mennyivel másabb ez a keret az NB I-es csapathoz képest? Bár itt bajnokesélyesek vagytok, de egy élvonalbeli játékosnak nem rangon aluli játszani az amatőrben, vagy mindegy hogy hol, az ember csak pályára léphessen?

Habár a két bajnokság között ég és föld a különbség a tavalyi MTK-s szezon megtanított arra, hogy ez a bajnokság nem lebecsülendő. Mivel 2 éve kiestünk az A osztályból, tavaly kötelező volt megnyerni az amatőrt. Ez alatt a szezon alatt nagyon sokat fejődtem, már nem csak a védekezésemért küldtek a pályára. Idén is hasonló felfogással állok a bajnoksághoz. Mivel az NB I-es keretünk nagyon fiatal, ezért 10-en még játszhatunk az amatőr bajnokságban is, ami lehetőséget ad arra, hogy bizonyos taktikai elemeket kipróbálhassunk, gyakorolhassunk versenykörülmények között. Ez egy nagy lehetőség számunkra, úgy gondolom, hogy egy játékos a mérkőzéseken, játék közben tud a legjobban fejlődni, önbizalmat szerezni.

Akár az NB I-ben, akár az amatőrben milyen tavaszra számítasz, mivel lennél elégedett?

Az amatőr bajnokságban nincs mese, az aranyérem a cél. NB I-ben szeretném, ha minél előrébb végeznénk az alsóházban, és meg tudnánk mutatni: ha fiatal csapat is vagyunk, nem kell lebecsülni minket.



Előbb mondtad, hogy későn talált meg a kosárlabda. Mikor és előtte milyen kapcsolatod volt a sporttal, más sportágakkal?

14 éves koromban kezdtem el kosárlabdázni, előtte röplabdával próbálkoztam, abban sem voltam tehetségtelen, de ki szerettem volna próbálni más sportot is. Nem voltam az a típusú gyerek, aki szeretett otthon unatkozni, ezért mindig sportoltam valamit, hol úsztam, hol atlétika versenyekre jártam az iskolával. Általánosságban elmondható, hogy a családomban mindenki sportol, vagy sportolt valaha valamit, de ilyen magas szintre senki más nem jutott még el, hogy a hétköznapjait is jelentősen meghatározza a sport.

Pályafutásod meghatározó állomásai, pillanatai?

Bő 8 évvel ezelőtt a BEAC-ban kezdtem el kosárlabdázni, az akkori edzőm sokat segített, hogy megpróbáljak felzárkózni a többiekhez, amiért mindig is hálás leszek. Az MTK-s éveimre szintén örömteli szemmel nézek vissza, hiszen ott kezdtem el felfelé mászni a ranglétrán, ott kezdtem el elhinni, hogy van bennem fejlődési potenciál. Ugyanígy a nyári 3x3-as válogatott is segített abban, hogy megtaláljam a helyem a kosárlabda pályán. De kiemelhetem a január végi Hepp Kupa döntőt is, ahol úgy akasztották a nyakamba az aranyérmet, hogy átéreztem, hogy igen, ezért a sikerért én is sokat hozzátettem.



HEPP KUPA 2017, MVP



Tanulmányok?

Jelenleg a BME-n tanulok műszaki menedzserként, júniusban fogok államvizsgázni. Számomra mindig is fontos volt a tanulás, eddig is sikerült összeegyeztetnem a kosárlabdával, úgyhogy azt gondolom, ez a jövőben is menni fog. Logisztikával szeretnék majd foglalkozni, ezért valószínűleg az alapszak befejezése után mesterszakon folytatom majd a tanulmányaimat.