Interjú Cseh Dávid Péterrel, az Operettszínház 22 éves musical színészével.

A kisfiúk többsége nem szeret, nem mer énekelni még énekórán sem. Nálad mikor alakult ki az ének iránti szeretet? És mikor érezted, éreztétek, hogy van felé tehetséged?

Énekórákon én sem szerettem énekelni, az sosem volt az én világom. A családommal gyerekkorom óta énekelgettem otthon, és a falunk (Nagynyárád) művészeti egyesületében is. Soha nem tartottam cikinek, ha valaki énekel, de gyerekként még nem igazán érdekelt a dolog. Hallották, hogy van zenei érzékem, ezért zeneiskolába írattak, de semmilyen elvárást nem állítottak fel velem szemben, magamtól kezdtem el belemerülni a zenés színház világába. Végső soron 12 évesen döntöttem el, hogy ezzel szeretnék foglalkozni.

Tanulmányaidat hol töltötted?

Zenét az általános iskolai éveimben tanultam. Pécsett érettségiztem a Babits Mihály Gyakorló Gimnáziumban, majd egyből Budapestre költöztem. A Pesti Broadway Stúdióban tanultam 3 évig, de közben külön énekórákat vettem a Magyar Hajnal Énekstúdióban. A Broadway Stúdióban eltöltött évek alatt több darabban is volt lehetőségem szerepelni, úgy gondolom, a színpadon tanultam a legtöbbet.


Notre Dame-i toronyőr című előadásban


Pályád eddigi legfontosabb pillanatai, állomásai, fellépései….?

Az első igazi színpadi élményem: a Pécsi Nemzeti Színházban bemutatott Légy jó mindhalálig című musicalben Gimesi szerepét alakíthattam 2008-ban.
Az első darab az Operettszínházban, amiben benne voltam: A mosoly országa című operettben a díszlet egy darabját, egy legyezőt tologattam.
Az első nagyszínpadi szerepem: Péter, a Lady Budapest című musicalben.
Az első főszerepem: Quasimodo, A Notre Dame-i toronyőrben.
2017-ben én kaptam az évad legígéretesebb ifjú tehetségének járó Marsallbot-díjat, ez különösen nagy elismerés volt számomra.

Az Operettszínház előtti éveimben a falunk művészeti egyesületével lehetőségeinkhez képest kifejezetten minőségi előadásokat hoztunk létre. Színpadra állítottuk többek között a Valahol Európában, A dzsungel könyve, és Az oroszlánkirály című zenés darabokat. Nyaranta remek csapat jött össze ezekhez a projektekhez, és igazán büszke vagyok minden előadásunkra. Nélkülük nem tartanék most ott, ahol vagyok.


A Romeo és Júlia című előadásban


Alapvetően minden előadás egyformán fontos számomra, a legtöbb néző első alkalommal lát, így mindig a tőlem telhető legjobbat igyekszem hozni. A legfontosabb szerepemnek Quasimodo-t tartom, ő adta nekem a legtöbbet, remélem, hogy sokszor lesz még alkalmam a bőrébe bújni. Továbbá hatalmas megtiszteltetés volt Szinetár Dóra vendégeként énekelni önálló koncertjén a Kongresszusi Központban vagy Nádasi Veronika önálló estjén a Kálmán Imre Teátrumban.

Ma hol vagy látható, hallható?

A Budapesti Operettszínház több darabjában is játszom, többek közt a Rebecca, az Amerikai komédia, és az Apáca Show című musicalekben, decemberben pedig bemutattuk A kék madár című mesedarabot. Ezen kívül hallható a hangom több élőszereplős és rajzfilmsorozatban, ritkán pedig vidéki fellépéseim is vannak.

Továbbá alkotótársammal és barátommal, Pányik Tamással lefordítottunk egy darabot, és hamarosan 99+ címmel tervezzük bemutatni a Táp Színház keretein belül. A darabot Tamás rendezi, a zenei vezetőnk Kovács Adrián, én pedig színészként veszem ki a részem az előadásból, Horváth Dániel és Kovács Máté mellett. A darab egy nagyon izgalmas thriller-musical, nagy reményeket fűzünk hozzá. Ha valakit érdekel, hamarosan több információt is megosztok róla, várunk mindenkit nagyon sok szeretettel!


Az oroszlánkirály című előadásban


Elégedett, sikeres művésznek tartod magadat? Ez eddig egy könnyű út volt számodra, vagy akadályokkal teli?

Értem el sikereket, de elégedett soha nem leszek sem magammal, sem a karrieremmel. Nem tudom elképzelni, hogy valaha megálljak, és azt mondjam: „célba értem”. Ha mást nem, én magam fogok lépcsőfokokat állítani magam elé, hogy egyre feljebb juthassak. Természetesen engem is értek kisebb-nagyobb csalódások, de utólag inkább megerősítettek, mintsem megtörtek volna. A kudarcokból tanulni kell, különben felemésztenek.

2019-ben, egy fiatalembernek mit jelent az Operettszínház?

Számomra egy lehetőségekkel teli helyet, ahol nagyon sokat szeretnék még alkotni, mindenféle téren. Remélem, egyszer én is tudom majd úgy inspirálni a fiatalabb generációkat, ahogy az előttem levők inspiráltak engem. Hiszek abban, hogy nem csak én, de minden 2019-ben élő fiatalember találhat kedvére való musicalt, hatalmas a válogatni való, szinte minden zenei műfajban született már zenés darab.


Nádasi Veronika önálló estje


Következő három nagy célod? Tehetséged, lehetőségeid szerint mi lehet az a maximum, amit kihozhatsz (ki szeretnél hozni) a pályafutásodból?

Nagyon sok szerepet szeretnék még itthon eljátszani, akár más színpadokon is. Ha lehetőséget kapnék, prózai előadásokban is kipróbálnám magam, de elsősorban a zenés színházat érzem magaménak. Külföldi, nemzetközi porondokon is szívesen próbára tenném magam, ennek egyelőre keresem a lehetőségeit. Örülnék, ha szövegíróként és fordítóként is sikereket érhetnék el, emellett rendezői ambíciókat is dédelgetek, de ez még a jövő zenéje. Szeretnék a zenés színházcsinálás minden területén alkotni.