Interjú a budapesti Jónás Adriennel, a The Old Show zenekar 33 éves énekesnőjével.

Nálad mikor alakult ki az ének iránti szeretet? És mikor érezted, éreztétek, hogy van felé tehetséged?

Igazság szerint a zene mindig is jelen volt az életemben és ezáltal már gyerekkoromban megfertőződtem az éneklés iránti szeretettel, ráadásul imádtam szerepelni. Édesapám basszusgitáron játszik, édesanyám pedig zongoratanárnő, ennek is köszönhető, hogy a szüleim elég korán észrevették az éneklés iránti tehetségemet, ugyanakkor féltettek is a pálya nehézségeitől. Az iskolás éveim alatt számos énekversenyen értem el első helyezést. Én magam akkor szembesültem vele igazán, hogy valóban van hozzá érzékem, amikor megnyertem a kerületi ének versenyt, ahol a Zeneakadémia zsűritagjai még külön dicséretben is részesítettek.

Mikor döntötted el végérvényesen, hogy te énekes leszel?

Emlékszem, 10 éves lehettem, amikor Egerben láttam egy szabadtéri koncertet, ami teljesen elvarázsolt. Magával ragadott a zene, a színpad, a fények, az egész koncert atmoszférája, akkor és ott éreztem először, hogy én is énekesnő szeretnék lenni. Az igazi elhatározás viszont csak később jött el az életemben, jóval az egyetem után.



Tanulmányaidat hol töltötted?

Mikor 18 évesen eljött a pályaválasztás ideje, nagyon szerettem volna zenei vonalon továbbtanulni, de erre csak később került sor. A Károli Gáspár Református Egyetemen szereztem két diplomát, történelem és kommunikáció szakon, illetve egy közbeszerzési referens képesítésem is van. A zenei tanulmányokat a Starworld Énekiskolában kezdtem, majd magántanároknál folytattam, jelenleg pedig Singh Viki segítségével képzem a hangomat, akitől a mai napig nagyon sokat tanulok.

Pályád az könnyen vagy nehezen indult be, kezdődött el? Milyen utad volt eddig? Pályád legfontosabb pillanatai, történései….?

Nem mondanám, hogy könnyen indult, ahhoz azért valljuk be nem csak kitartás szükséges, hanem egy nagy adag szerencse is. Viszont úgy gondolom, ez nem kizárólag a művészeti pályán van így. Egyszer mindenkinek eljön az életében a pillanat, amikor választania kell: vagy feladja az álmait vagy valóra váltja őket. Ez egyáltalán nem könnyű döntés, hiszen sokunkban ott van a kudarctól való félelem, de csak úgy megy, ha az ember hisz magában. Mindenki saját magát ismeri a legjobban, egyedül saját maga tudja, hogy mire képes. Hogy mik voltak a legfontosabb pillanatok? Amikor kiálltam a színpadra a kerületi énekversenyen és édesanyám a függöny mögül bíztatott. Vagy, amikor elhatároztam, hogy elmegyek rendszeresen hangképzésre. Amikor sorra járogattam különböző castingokra. Emlékszem, ahogy először álltam ki egyedül, majd az együttesemmel a színpadra. Hú, mennyire izgultam! Azonban mikor lement a koncert, az adrenalin löket miatt reggelig nem tudtam elaludni. Voltak kudarcok és voltak sikerek, de ezek a tapasztalatok mind a javamra váltak.



Énekeltél a NOVO zenekarban, ma a The Old Show énekesnője vagy. Hol vagy/vagytok látható(ak), hallható(ak)?

Ez azért is érdekes, mert a NOVO és a The Old Show két teljesen más vonal. Nagyon szerettem a NOVO-s időszakot, saját dalokkal léptünk fel, egy rockosabb stílust képviselve, fűszerezve new wave elemekkel, viszont az együttes sajnos feloszlott. Most a The Old Show-ban énekelek, ami egy igényes, több éves múltra visszatekintő partyzenekar. Itt mások a nehézségek, hiszen minden stílusban meg kell állnom a helyem, örülök, hogy a csapat tagja vagyok. Igyekszünk minél több koncertet bevállalni, elsősorban rendezvényeken, fesztiválokon, esküvőkön vagyunk hallhatóak.

Zeneileg milyen stílusok, műfajok állnak hozzád a legközelebb?

Talán a vadócos énemből is kifolyólag leginkább a rockot érzem magaménak, de szeretem a bluest és a soult is. Nagy kedvenceim közé tartozik a Queen, Janis Joplin, Tina Turner, Michael Jackson, Joss Stone, de tizenéves koromban rengeteg Celine Dion dalt is énekeltem. Szóval elég színes a skála.



Így 33 évesen a pályád ott tart, ahol tartania kell, vagy van benned hiányérzet, vagy többet elértél, mint amire kislányként nem is mertél volna gondolni?

Azt hiszem, hogy egy jelentős részét elértem annak, amiről gyerekkoromban álmodoztam, de még mindig van tovább, mindig van hova fejlődni. Vannak időszakok, amikor úgy érzem, korábban kellett volna kezdenem az énekesi karrierem építését, de aztán rájövök, hogy kár azon keseregni, mit csinálhattam volna másképp a múltban. Attól nem leszek előrébb. Úgy gondolom, sosem késő belevágni abba, amit az ember igazán akar.

Következő három nagy célod, akár énekesként, akár civilként?

Szeretnék majd saját dalokat előadni, minél nagyobb tömeg előtt fellépni és egyszer egy albumot is készíteni. Ami a magánéletet illeti, természetesen a családalapítás is a tervek között szerepel. Szerencsés vagyok, mert a párom is zenész, így ő különösen megértő az énekesi céljaim elérésében, ráadásul könnyebb összehangolni a karriert és a magánéletet.

Kövess minket