Interjú Sprenger Renáta rúdtáncossal, edzővel.

A rúdtánc mikor és hogy lépett be az életedbe? Előtte közben a sporttal, a tánccal milyen kapcsolatod volt?

Gyerekkorom óta sportolok, sok mindent kipróbáltam, hogy néhányat említsek ebből az időszakból: néptánc, művészi torna, úszás, műugrás, sportlövészet, kick-box, de a legmeghatározóbb a tánc lett az életemben, amivel tizenhárom éves korom óta foglalkozom intenzívebben. A hip hop, new style irányzatok érdekeltek először, majd a húszas éveim végére a kortárs - lírai vonal lett a nagy kedvenc. Később a táncot szüneteltettem egy időre, mert sikerült az egyik legnehezebb szakot kiválasztanom az egyetemen, klinikai pszichológusnak tanultam. A versenyszintű tánc és edzések, fellépések nem fértek bele az életembe, ezért abbahagytam. Egy idő után viszont hiányozni kezdett a mozgás és akkor hallottam (2009-ben) egy régebbi tánctanáromtól, hogy létezik egy olyan, hogy rúdtánc. Mondtam magamnak, hogy ez jó lesz, mert nem alakul ki függőség, ez kellően nehéz ahhoz, hogy ne akarjak fellépni, versenyezni. A kihívást kerestem benne és önbizalmat kaptam tőle.



Amikor belevágtál az egészbe azonnal barátságba kerültél a rúddal, volt hozzá tehetséged, vagy azért kellett idő?

Mosolyogva gondolok vissza a kezdeti időszakra, mert nagyon nem voltam ügyes. Fél év kellett, mire megtanultam egy alap fejjel lefele mozdulatot, a bicskát. 2-es szinten megbuktam a szintvizsgán forgásokból… Rosszul érintett. De talán ez kellett ahhoz, hogy másnap is bemenjek és még többet edzek. Talán akkor kezdődött minden, heti 3-4-szer is lenn voltam a stúdióban, volt, hogy egy alkalommal 2-3 órát is maradtam. De megérte mert kb. 1,5 év múlva már versenyeztem…Azért is meséltem el ezt, mert mindenki meg tudja tanulni ezt a sportot, csak idő és energia kell hozzá. Nem lehetetlen, én se így születtem. A kulcs a kitartás.



De kell hozzá merészség, bátorság is. Elég sok a baleset- sérülésveszélyes elem. Honnan a bátorság, mindig is egy vagány csaj? Sérülések mennyire kerültek el, vagy találtak meg? Volt olyan, hogy leestél a rúdról?

Úgy fogalmaznék, hogy a legtöbb helyzetben a nehezebb utat szoktam választani. A végletekig kíváncsi típus vagyok, talán ezért gondolnak sokan bátornak. Sose féltem a sérülésektől, nem is volt sok, jellemzően izomfájdalmak, húzódások voltak/vannak amikor edzek. A versenyeken annyi adrenalint kapok a testemtől, hogy jobban teljesítek, mint a próbákon. Versenyeken nem estem még le szerencsére, fellépésen egyszer fordult elő, de felálltam, folytattam. és ennek ellenére is siker volt. Tudni kell felállni és továbbmenni, adni a közönségnek, mert azért vannak ott. Én is ember vagyok, mindig előfordulhatnak váratlan helyzetek.



Pályafutásod legfontosabb eredményei, sikerei?

Hosszú lenne felsorolni, igyekszem csak néhány érdekesebbet kiemelni. Versenyekben a Pole Theatre Pro Classique harmadik helyére és a IPSF Pole Art Pro kategória második helyezésére vagyok a legbüszkébb. Ami a mérföldkövekhez hozzátartozik, hogy 3 évig tanítottam a London Dance Academy falain belül, általuk két egyetem hivatalos edzője is lehettem. Miután hazaköltöztem, tartottuk a kapcsolatot, az elmúlt 3 évben 6 rúdfitnesz tábort is szerveztem a londoni egyetemistáknak, mindegyik szuperül sikerült. Mérföldkő az is, amilyen rudas ikonokkal találkozhattam, edzhettem és tanulhattam tőlük, például Marlo Fisken, Anastasia Skukhtorova, Yvonne Smink, Olga Trifonova, Sergia Louise Anderson, Evgeny Greshilov. Deb Roach pedig egyik legjobb barátnőm is egyben. Forgattunk kint dokumentumfilmet a rúdsportról, de ide sorolnám a London Raindance Filmfesztiválon kategória nyertes produkciónkat a Dance4Me tánccsapattal is. 2 éve megnyitottam a saját stúdiómat, a Renomét, amit egy hónapja adtam el a Pole Playnek, mert nem titok, így a 30-at betöltve szeretnék a családalapításra koncentrálni inkább. Szeretném még itt megemlíteni, hogy attól függetlenül, hogy nem csinálom a stúdiót, foglalkozom a rúddal, aktívan tanítok. Az idén az Indi-Go Fitness Style-al közösen megcsináltuk a Renomé rudas és légtorna kollekciót, ami egy egyedi tervezés és kényelmes, praktikus viselet a légtornához, rúdhoz. Ezzel is egy nagy álmom vált valóra. Szerepeltem több videóklipben, például forgattam a Wellhellonak, Bokor Mariannának is, és több kisebb magyar produkcióban is részt vettem. Összességében úgy érzem, amit lehetett azt elértem ebben a szakmában. Egy első helyezés egy rangos versenyen még jó lett volna, de annyi más mindent adott ez a világ, hogy nem panaszkodom. És ki tudja, lehet egyszer még az is összejön.


Versenyek: 2017 IPSF Pole Art Hungary Pro kategória 2. hely,
2017 Pole Theatre Hungary Pro Classique kategória 3. hely,
2016 Pole Art Hungary Elit kategória 4. hely.

Fellépések: London Fashion Week rúdakrobatika fellépés,
Savoy Hotel gaming Awards London tango show,
The Drury Club London karika előadás,
University College London Freshers Fair rúdbemutató,
London Dance Academy rendezvényein állandó fellépő,
Imperial College Pole Varsity championship – vendégfellépő,
Hotel Moments Budapest megnyitó - duó karika show,
Hello Baby Budapest - karika és rúd bemutató,
Lupa Beach street workout verseny vendégfellépő,
Vasúttörténeti Park selyemakrobatika show,
Samsonite gyár megnyitó Flashmob tánc,
Flip Unit Team állandó fellépője.



Annyi fitnesz, személyi edző van, hogy lassan számolhatatlan, de sokszor mindenféle múlt, képesítés nélkül vágnak neki a dolgoknak. Te nem ebbe a csoporthoz tartozol. Hol végezted a tanulmányaidat, és ez számodra miért volt fontos?

Kezdem a pszichológiai tanulmányaimmal a fontossági sorrendet. Egy tanár mindig pszichológus is. Segíteni kell túljutni a mélypontokon, kell tudni ösztönözni, bátorítani, lelkesíteni. Kell tudni, hogyan szerettesd meg a sportot, itt már bejön a szakmaiság is. Nem mindegy, hogyan tanítunk, milyen technikával, hogy ne sérüljön le a tanítvány, szeresse meg, és fejlődjön a legjobb ütemben.

Nagyon sok külföldi workshopon vettem részt, tanulhattam a kedvenc rudas sztárjaimtól. A London Dance Academy saját rúdfitnesz képzésén is részt vettem, illetve elvégeztem szintén Londonban a YMCA Exercise to music ETM kurzusát is. Magánórák kereteiben mai napig tanulok, jelenleg újra a tánc az, ami inspirál. Tavaly Földi Béla Elit képzésén vettem részt, ami nekem nagy megtiszteltetés, hogy tőle is tanulhattam, de meg kell említsem Lakatos Jani nevét is, akinek szintén nagyon sokat köszönhetek. Lehet nem tudják sokan, de a hazai táncélet számos hírességgel, elismert művésszel és tanárral büszkélkedhet, érdemes tanulni tőlük.



Milyen külső adottságok kellenek ehhez a sporthoz, hogy valaki sikeres legyen?

Kinek mit jelent a sikere? Nagyon sok tanítványom volt az elmúlt 10 évben, különböző célokkal és vágyakkal. Sokan el is érték és sikeresnek érezték magukat. Nehéz erről általánosságban beszélni, mivel súlytól, kortól, nemtől, edzettségi színtől és hajlékonyságtól függetlenül is el lehet érni egyéni sikereket. Direkt fogok most túlozni, de nem gondolom, hogy csak az lehet sikeres, akinek 10 éves gimnasztika múltja van, nagyon vékony és szépségkirálynő is egyben. Sokszor azon múlik, hogy sikeresek leszünk-e, hogy elég elhivatottak vagyunk-e. Ez pedig nem külső adottság.

Én szívvel lélekkel tanítok. Nagyon tudok azonosulni az egyéni célokkal és mind szakmai felkészültségemmel, mint tapasztalataimmal tudom segíteni a tanítványaimat, nemcsak fizikailag, hanem mentálisan is. Mivel rengeteg sportot kipróbáltam, ezen belül is több légtorna műfajt és tánc stílust is képviselek, elég komplex a tudásom ahhoz, hogy megvalósítsuk a hozzám fordulók céljait. Ez lehet egy fellépés vagy versenyfelkészítés rúd, karika vagy selyem eszközön, de fejleszthetünk állóképességet, növelhetünk izomtömeget, vagy nyújthatunk, hogy meglegyen az álomspárga, de színpadi mozgást is tanítok fitneszmodell versenyzőknek. Mivel táncos szellemben tanítok, ezért akaratlanul is több kecsesség, finomság is megjelenik majd a mozdulatokban, ezáltal fejleszthető a nőiesség és magabiztosság, ami úgy gondolom, hogy egy nagyon fontos vágya a mai nőknek.



Következő 4-6 célod, akár sportemberként, akár nőként?

Nőként célom, hogy boldog családi fészket teremtsek az otthonunkban, legyek majd jó és csinos anyuka, feleség. Azt vallom, hogyha az otthon rendben van, akkor az életben minden rendben van. Ha a munkámat nézem, akkor az a feladatom, hogy segítsek minden hozzám forduló nőnek, hogy több önbizalmuk legyen, megértsék és ne kételkedjenek abban, hogy mind csodálatos teremtmények! Táncosként pedig továbbra is az a célom, hogy minél több embernek tudjam átadni a rúdsport szeretetét egy magasabb, művészibb szinten. Szeretném, ha továbbra is sikeres versenyzőket készíthessek fel. Egyéni célom a következő fél évben pedig, hogy többet edzek, visszatérjek jobban a rúdhoz, amit az elmúlt időszakban kicsit pihentettem, most új erővel gyakorolhassak.

Renáta verseny közben.



Folytatjuk.

Fotók: Sprenger Renáta

Kövess minket