Ajka kézilabdacsapata nyerte az NB II Észak-nyugati csoportját. A sikerhez a csapat második legeredményesebb játékosa,a 25 éves Vadkerti Attila 81 góllal járult hozzá, aki több száz km-t utazik egy-egy edzésért, meccsért.

Mikor lépett be az életedbe a sport, a kézilabda?

A kézilabdával általános iskola 3. osztályában ismerkedtem meg. Egy testnevelés óra keretében Papp Mihály edző kiválasztott párunkat, akik elmehettek hozzá utánpótlás edzésre. Itt szerettem bele a wax illatába. Szó nem volt róla soha, hogy a kézilabdát lecseréljem. Az általános, valamint középiskolai évek során sokszor elvittek minket kézilabdásokat foci tornákra is, de csak a második helyre fér fel nálam a foci. Sajnos a felmenőim között nincs nagy sportoló, csak sportszerető. Nagyapám sokszor kijött a meccseimre amíg tehette.

Kiskunhalason élsz, de Ajkán kézilabdázol. NB II-ben ritkán igazolnak ekkora távolságból. Hogy kerültél ide? Nem költöztél a Bakonyba, egy-egy edzésért, meccsért el-vissza 450 km-t utazol!

2016-ban tagja lehettem a magyar rendőr válogatott csapatának. Az Európa-bajnokságra készültünk, május elején egy 4 napos felkészülés során játszottunk a Le Belier Ajka csapatával. A meccs után megkeresett a csapat edzője, Poór Tamás, hogy szeretnének feljutni a következő idényben NB I/B-be, ehhez szeretnének új játékosokat igazolni, és gondolt rám is. Az alapozás előtti próbajáték után már biztos volt, hogy az őszi szezontól itt fogok játszani. Igen, nem költöztem Ajkára, az elnökséggel megegyeztünk abban, hogy a heti három edzésből egyen veszek részt (de igyekeztem ezt a lemaradást itthon pótolni) és természetesen a meccseken. A 2017-es őszi szezonra szóban volt a költözés, a több edzés miatt, de a munkám és a családom miatt jelenleg ez nem megoldható. Úgy gondolom, hogy az őszi félév után ez a kérdés átgondolandó, ki tudja mit hoz még a jövő, és persze a Balaton vidéke nagyon vonzó.



Csapat nagyon jó évet zárt, összesen három pontot hullajtottatok el. Magabiztosan nyertétek meg az NB II-t! Miben voltatok jobbak, mint a mezőny?

Talán abban voltunk jobbak, hogy a minden játékosnak megvan az egyéni, saját stílusa és ezt bírtuk egységesíteni. Minden meccs előtt a szemünk előtt lebegett a feljutás és ez nagyon motivált és összekovácsolt minket.

Eddig ahol kézilabdáztál (Kiskunhalas, Kiskunmajsa) mindig az NB II-ben szerepeltetek. Szeptembertől az NB I/B-ben léphetsz pályára. Nagy kihívás lesz?

Igen, számomra nagy kihívás. Kíváncsi vagyok, hogyan és mennyire tudok helytállni ezen a szinten, illetve a nagy távolság miatt tudom-e nyújtani a maximumot.

Mennyi néző látogatta a meccseiteket?

A hazai meccseket megközelítőleg 70-100 ember látogatta. Természetesen a törzsszurkolók, ha idejük engedte idegenbe is eljöttek.



Idén először lehettél felnőtt bajnok. És az eddigi pályafutásod során milyen sikereket értél el?

A halasi utánpótlásban országos amatőr bajnokságot nyertünk, valamint többször voltunk helyezettek. Nemzetközi kupában (Radenszka kupa) bronzéremig jutottunk, amely nagyon nagy szó volt. Számos tornát nyertünk a serdülőben. Ifista éveim alatt 3-szor nyertük meg az NB II-es bajnokságot. 16 évesen Majsára kerültem, ahol a keretben lehettem, mikor a csapat második helyen végzett az NB II Dél-keleti régióban. Nagyszabású nemzetközi tornaviadalon, a BIBÓ kupán 2-szer voltam gólkirály - amit a csapatnak köszönhetek. Pár kupán elnyerhettem a legtechnikásabb játékos címet is, amely nagyon megtisztelő volt. 2016-ban eljuthattam a magyar rendőr kézilabda-válogatott válogatójára. Ebben az évben került megrendezésre Dániában a rendőr Európa-bajnokság. A számos válogató során bekerülhettem a szűkített 18 fős keretbe. A májusban rendezett Eb-n a 4. helyezést értük el, amellyel egyenes ágon regisztráltuk Magyarországot a következő EB-re, ahonnan 2020-ban szeretnénk éremmel hazatérni.