A 20 éves Fodor Noémivel találkoztunk, aki Marosvásárhely, Dunaújváros érintésével érkezett az NB I/B-s Kispest kézilabdacsapatához.

Marosvásárhelyen kezdtél el kézilabdázni, erről az időszakról mit tudhatunk?

Mindig is mozgékony, pörgős gyerek voltam. Ez jellemez a mai napig. Apum 25 évet focizott, szóval nem állt távol a sport a háztól. Amikor előszőr láttam élőben kézilabda meccset, már akkor elhatároztam, hogy ezt a sportágat szeretném űzni a lehető legkomolyabban. Nem tudom pontosan meghatározni, hogy mi fogott meg a kéziben, egyszerűen csak beleszerettem. Nem tudnám magam más sportágban elképzelni. Bár az is igaz, hogy egyszer, mikor a kéziben szünet volt 3 hónapig vízilabdáztam, kapus voltam. Erdélyben többször voltam gólkirálynő különböző tornákon, 12 évesen a csapattal bejutottunk az országos döntőbe.

Hogy kerültél Dunaújvárosba? Könnyen ment a beilleszkedés?

Mátéfi Eszter keresett erdélyi játékosokat az akadémiára. Megkereste a volt edzőmet, aki régen a csapattársa volt, hogy ajánljon számára tehetséges fiatalokat. És ő ajánlott engem is. 2011 decemberében hárman jöttük át felvételezni, mindhármunknak sikerült. 2012-ben már a Dunaújvárosi Kohász Kézilabda Akadémián folytattam a pályafutásomat. Nem volt egyszerű 15 évesen ilyen távol költözni a családtól. Nagyon más világba kerültem. Furcsa volt kollégiumban lakni a családi fészek után, de én imádtam. Az elején a beszéd miatt volt néha egy-két vicces pillanatom az otthoni nyelvjárás mássága miatt. De megbirkóztam a feladatokkal.


Fotó: kohaszkezi.hu


És itt mit tanultál, mit kaptál?

Fegyelmet, kemény munkát, és szerintem a legfontosabb amit kaptam, a barátokat, valamint sokkal talpraesettebb lettem.

Legfontosabb sikereid?

A junior csapattal 2015-ben az U19-es korcsoportban, majd 2016-ban az U23-assal megnyertük a viborgi Generation Handball nemzetközi tornát. 2016-ban a diákolimpián, illetve a junior NB I-ben a harmadik helyen végeztünk.

Tavaly ősz óta az NB I/B-s Kispest játékosa vagy. Még két forduló van hátra a bajnokságból, de már mérleget vonhatunk. Ez volt az első felnőtt szezonod, elégedett vagy a teljesítményeddel?

Ha egyszer is megelégednek magammal, akkor már nem lenne, ami előre vigyen. Úgy gondokom, amit elvártak tőlem azt kisebb kilengésekkel sikerült teljesítenem. Bár, lehetett volna ebből sokkal többet is kihozni, de nem leszek elégedetlen sem. Így visszagondolva ez volt az első évem egy felnőtt csapatnál, a céljaim nagy részét sikerült elérnem, és rengeteget tanultam minden téren.


Fotó: Sarkadi Bálint


Hogyan tovább?

2. éves levelezős hallgató vagyok a TE-n sportszervező szakon. Úgy érzem, hogy a diploma megszerzése lesz a következő nagy “megmérettetés”, ami egy év múlva esedékes. Emellett folyamatosan dolgozom azon, hogy a kézilabdában kitűzött céljaimat megvalósítsam. Igyekszem kihozni magamból a maximumot, és majd kiderül, hogy ez mire is lesz elég. A későbbiekben is szeretnék közel maradni a sport világához, mint sportszervező vagy akár sportmenedzserként. Valamint igyekszem megtanulni jól főzni.

Megérte átjönni?

Az akadémián töltött 5 év, és az idei kispesti szezon is többé tett engem, mint amennyi előtte voltam. Igen, megérte!