A Győri ETO U13-as kézilabdacsapata nyerte meg az idei gyermekbajnokságot. A csapat egyik kapusát, a 14 éves répcelaki Győri Alexát kerestük fel.

Mikor kezdtél el kézilabdázni, hogy kerültél a kapuba, hogy kerültél Győrbe, hogy sikerült a beilleszkedés?

Kézilabdázni 4 éve kezdtem el Répcelakon. Több sportágat is kipróbáltam: kosaraztam, karatéztam, táncoltam, de a kézilabda volt az, ami a legjobban megfogott. Először kisiskolásként még a mezőnyben próbálkoztam, de mivel már akkor magasabb voltam a többieknél (ma 178!! centi vagyok), ezért beállítottak a kapuba, és bent is maradtam. De nem bánom, mert szeretem a posztomat. Úgy gondolom egy védés is legalább annyira fontos a csapatnak, mint egy szép gól. Répcelakról Ikervárra hívtak, onnan pedig tavaly egy válogató keretein belül kerültem Győrbe. A beilleszkedés nagyon könnyű volt, hisz a társaság nagyon jó, már sokakat ismertem régebbről. Az edzések keményebbek, de hamar belerázódtam.



Ez volt az első szezonod Győrben, a csapattal megnyertétek az U13-as bajnokságot. Nagy öröm, nagy siker? És még milyen eredményeket értetek el a szezon alatt?

Természetesen nagyon nagy öröm és boldogság volt a bajnoki cím megszerzése. Tudtam, hogy nagyon jó a csapatunk, ezért reméltem, hogy szép eredményeket fogunk elérni. Ausztriában egy tornát megnyertünk, majd a Győrben rendezett Balázs kupán is megszereztük az aranyat.

Kapusoknál alapvető kérdés, hogy ki mennyit véd, ki hányadik számú kapus……

Elég lehetőséget kapok úgy érzem, de törekszem arra, hogy még jobb és még ügyesebb legyek. A kapustársaim is nagyon ügyesek, jól kijövünk egymással, nincs köztünk rivalizálás.

Répcelakon élsz, tanulsz, Győrben kézilabdázol. A két város egymástól több mint 60 km-re fekszik. Egy héten Győrben mennyi edzésed van? A távolságot és a sulit, hogy sikerült megoldani?

Igen, most vagyok Répcelakon nyolcadikos, ősszel Győrben folytatom a tanulmányaimat. Heti öt edzésem volt, illetve 1-2 kapus. Az iskola után a szüleim vagy a csapattársaim vittek edzésre. Tanulásra annyira sok időm nem maradt az edzések mellett, de azért igyekszem.



Pályafutásod csak most kezdődik, de hogy látod a jövődet, te leszel Répcelak első NB I-es kézise?

Megpróbálom kihozni magamból a maximumot tanulásban és a kézilabdában is, és majd kiderül, hogy mire lesz ez elég. Nagy álmom, hogy felnőttként profi játékos legyek.