Interjú a 27 éves Szarka Adriennel, aki Soltvadkerten kezdett el kézilabdázni, majd a Fradival lett magyar bajnok, KEK-győztes, ma a Székesfehérvár szélsője.

Mikor lépett be az életedbe a sport és a kézilabda?

A családomban mindenki sportolt, az édesapám és a bátyám fociztak, édesanyám és nagynéném kézilabdáztak, így nem volt kérdés, hogy én is mozogni, sportolni fogok. Mivel nagynéném, Szarka Éva a Ferencvárosban kézilabdázott, már kisgyermekként sokat jártam kézilabdameccsekre és nagyon megtetszett ez a játék. Akkoriban még nem volt szivacskézilabda, így csak később, 10 éves koromban kezdtem el kézilabdázni Soltvadkerten, előtte néhány évig aerobicoztam.

A kezdetekben is az ügyesebb lányok közé tartoztál, vagy olyan igazi ügyetlen, csetlő/botló voltál? Soltvadkerten milyen eredményeket értetek el?

Mindig nagyon szerettem a testnevelés órákat és bárminemű sportot, aminek köszönhetően elég jó koordinációm és labdaérzékem volt, így szerintem igen, ügyesnek számítottam. Soltvadkerten az iskolai csapattal értünk el jelentősebb eredményeket. Legjobbunk a Diákolimpia Országos Döntőjében elért 8. helyezés volt. Ez egy ilyen kis városból érkezve hatalmas eredménynek számított, nagyon jó csapatunk volt akkoriban. Klubszinten az NB II-ben szerepeltünk, ott előbb az ifjúsági, majd 14 évesen már a felnőtt csapatban játszottam.



Nem sokáig. hiszen 15 évesen leigazolt a Kishunhalas.

A gimnáziumi második évfolyamtól játszottam Kiskunhalason. Ott az iskolai csapat mellett az NB I-es serdülő, ifi, majd később felnőtt csapatában szerepeltem. Nagyon sokat tanultam ott, sok játéklehetőséget kaptam, így jó fejlődési lehetőség volt számomra. Legszebb eredményem az ottani csapattal egy Magyar Kupa 3. helyezés. Sajnos pont mire felkerültem a felnőtt csapathoz, az akkori elnök és szponzor halálával elkezdődött a kiskunhalasi kézilabda hanyatlása. Egyre bizonytalanabb volt az anyagi háttér, így a játékosok nagy része eligazolt, majd végül ki is estünk az első osztályból. Engem pont ebben az utolsó szezonban keresett meg a Ferencváros.

Igen, ekkor írunk 2010-et. Ez egy egyszerű történet volt: megkerestek, azonnal igent mondtál, aláírtál, vagy…?

Több NB I-es klub is megkeresett abban a szezonban, hogy igazoljak hozzájuk, de számomra egyértelmű volt, hogy a Ferencvárosba igazolok. Ha jól emlékszem egy januári Kiskunhalas-Ferencváros meccs után jött oda hozzám Elek Gábor, hogy szeretne jövőre a csapatában tudni. Az első tárgyalás után azonnal aláírtam a szerződésemet.

Az első edzésekre, meccsekre kimenni az nagyon más volt, mint mondjuk Halason?

Jól emlékszem, amikor az első edzésemre érkeztem a Fradi csarnokába. Teljesen új volt számomra minden, de nagyon kedvesen fogadtak, így könnyen beilleszkedtem a csapatba. Nagyon jó volt a társaság és profi a munka. Természetesen mások voltak a célok is, minden meccsen nyerni kellett. Az összes mérkőzésünkön nagyon sok szurkoló és fantasztikus hangulat volt. Mindig jó érzés volt ilyen milliőben játszani.



7 évet töltöttél el a zöld-fehéreknél. Voltál magyar bajnok, MK-győztes, kétszer nyertétek meg a KEK-et.

Az egyik legszebb emlékem az első KEK győzelmünk, amelyet rögtön az első szezonom végén szereztünk meg. Hihetetlen élmény volt a menetelés az egész sorozatban, majd a győzelem, amit Alicantéban szereztünk meg legalább 150 magyar szurkoló előtt. A másik legemlékezetesebb a hazai bajnokság megnyerése volt Győrben. Mind a két győzelem után szinte hősként ünnepeltek minket a szurkolók. Emellett persze van még sok szép emlék, például a második KEK győzelem, vagy az MK aranyérem.

Tavaly váltottál, miért? Amikor nézed a Fradi egyik meccsét a tévében, akkor szíved vérzik? És ellenük milyen érzés játszani?

Úgy hozta a sors, hogy muszáj volt váltanom. Az edzőm 7 év után mással képzelte el a folytatást, így új csapatot kellett keresnem. Ekkor fogadtam el a Békéscsaba ajánlatát. Azóta is természetesen figyelemmel kísérem a Fradi eredményeit és szurkolok a lányoknak. Jó érzés ellenük játszani, olyankor sok régi baráttal és szurkolóval találkozhatok.

Tavaly Békéscsabán voltál, az idén Fehérvárott, ide milyen célokkal, reményekkel érkeztél?

A tavalyi szezonom nem úgy sikerült Békéscsabán, ahogy szerettem volna, így Fehérvárra új célokkal érkeztem. Szeretnék a csapatommal minél jobb eredményt elérni és ehhez egyénileg a lehető legjobb teljesítménnyel hozzájárulni. Jelenleg nagyon jól érzem magam az új csapatomban, így bízom benne, hogy ez sikerülni fog.


Fotó Belkovics Krisztián


Az eddig elértekkel elégedett vagy, vagy van benned hiányérzet?

Nincsen bennem semmilyen hiányérzet, nagyon sok szép sikert értem el eddigi csapataimmal, amikkel szerintem joggal lehetek elégedett.

Beszéltünk a múltról, picit a jelenről, de mit tartogat számodra a jövő, mit szeretnél, hogy tartogasson?

Szeretnék még nagyon sok jó meccset játszani és sok győztes meccset megélni. Később, aktív pályafutásom befejeztével is szívesen maradnék a sportpályák közelében, akár utánpótlásedzőként, akár más minőségben.