A 20 éves Bató Lilivel beszélgettünk, a Szeged KKSE kézilabdacsapatának gólerős játékosával.

Mikor és hogy találkoztál a kézilabdával? Annak idején egyértelmű volt, hogy kézilabdázni fogsz vagy próbálkoztál más sportokkal is?

Mondhatni sportos családból származom, hiszen szinte mindenki sportolt valamit. Kiskoromban én is elég aktív gyerek voltam, így szinte biztos volt, hogy én is sportolni fogok. Az általános iskolámnak többféle sportcsapata volt. Amikor az első testnevelés órán különböző felméréseket végeztek kiderült, hogy jó labdaérzékem van, illetve dinamikus mozgásom. Így az úgymond „jobb” tesis csoportba kerültem. Ezután pedig szinte az összes iskolai sportcsapatba bekerültem. 2004-ben, 6 évesen kezdtem el kézilabdázni Jászberényben, az általános iskolában. Mindig is vonzottak a labdás játékok, de először csak azért jártam le edzésekre, mert a testnevelő tanárok mondták, hogy biztos tetszene, na meg persze ott voltak a barátnőim is, így nem volt nehéz meggyőzni. Benne voltam az iskolai atlétika csapatban, illetve tömegsportoltam is. Sok szép eredményt értem/értünk el ezekkel a csapatokkal is, de szívem mélyén mindig tudtam, hogy a kézilabda fontosabb számomra. Amikor elkezdődtek a kézilabda gyermekbajnokságok kiderült, hogy elég jó kis csapatunk van. Nagyon tetszett, hogy jönnek a sikerek, csapatszinten és egyénileg is. Szinte az összes évben résztvevői voltunk a gyermekbajnokság országos döntőinek. Ezek után egyértelművé vált, hogy kézilabdázó szeretnék lenni.



2012-ben Vácra, majd tavaly nyáron Szegedre igazoltál. Hogy emlékszel vissza a váci évekre?

Akkoriban már tudtam, hogy ha valóban kézilabdázó akarok lenni, el kell mennem Jászberényből. A Vác csapatával játszottunk serdülő meccset, és meccs után odajött hozzánk a csapat edzője, Nyári Józsi bácsi, hogy nem lenne-e kedvünk (egy barátnőmmel együtt) Vácra igazolni? Több lehetőséget mérlegelve végül Vác mellett döntöttünk, amit sosem bántam meg. Nagyon vonzott az, hogy NB I-es csapat utánpótlásába kerülök, hiszen mindig is az NB I-be szerettem volna eljutni. Először a serdülő csapatba kerültem, majd pedig szépen lassan átkerültem Ottó Kati kezei alá, az ifistákhoz/juniorokhoz. Az egy nagyon kemény időszak volt, de nagyon sokat profitáltam belőle emberként és kézilabdázóként egyaránt. Minden évben nagyon szép eredményeket értünk el, főként az ifivel, de a juniorral is az I. osztály topcsapatai közé tartoztunk. 2014-től lehetőségem volt a felnőtt csapattal edzeni, ami óriási megtiszteltetés volt, hiszen még csak 15-16 éves voltam. Egyre többször hívtak oda edzeni, egy idő után pedig rendszeressé vált, s hamarosan meccs kerettag is lettem. A két utolsó váci évemben a fejlődésem érdekében kettős játékengedéllyel játszhattam Gödön, az NBI/B-s bajnokságban is, amiből szintén nagyon sokat profitáltam.

Tavaly, ahogy előbb említettem eligazoltál az NB I/B-s Szeged csapatához, miért döntöttél a váltás mellett?

Vadkerti Attila keresett meg tavasszal, hogy szeretnék, ha Szegedre igazolnék. Felvázolta a koncepciót, ami számomra nagyon tetszett. Bakó Botond volt az edző, illetve NB I a cél, valamint meghatározó játékosként számítottak rám. Úgy éreztem, hogy Vácon még nem lenne játéklehetőségem a felnőtt csapatnál, és akkor még úgy terveztem, hogy a Szegeddel megnyerjük az NB I/B-t, és utána egyből visszakerülök az NB I-be. 18 éves voltam, mikor jött ez a szegedi lehetőség, természetesen játszani szerettem volna, még ha kicsit bántott is, hogy nem NBI. NB I/B-t továbbra is játszhattam volna Gödön, de úgy éreztem, kellenek az új impulzusok. Nagyon szép és hasznos 5 évet töltöttem Vácon, de ezek alapján a váltás mellett döntöttem.

Jelenleg a csapat legeredményesebb játékosa vagy, a bajnoki góllövőlistán pedig a második helyen állsz 77 góllal, gondolom ezzel így elégedett vagy? Célod még visszatérni az NB I-be?

Ambiciózus és maximalista vagyok, így sosem vagyok elégedett magammal, a legkisebb hibák is nagyon bosszantanak, valamint nehezen élem meg a vereségeket is. Természetesen célom továbbra is az NBI, nagyon szeretnék egyszer tényleg NB I-es játékossá válni, ami viszont tudom, hogy nagyrészt rajtam múlik. Ezért edzek minden nap, és próbálom magamból kihozni a maximumot.



Pályafutásod 3-5 legfontosabb sikere, történése, pillanata, csalódása, kudarca?

2011-ben az általános iskolával korosztályos diákolimpiát nyertünk, ahol bekerültem az álomcsapatba. Nagyon meghatározó volt számomra, amikor Vácon felkerültem a felnőtt csapathoz, itt láttam meg, hogy igazából mi is az a kézilabda. Az eddigi legfontosabb sikerem 2014-ben történt, amikor a váci ifi csapattal megnyertünk az I. osztályú bajnokságot, erre emlékszem a legszívesebben vissza, és a mai napig kiráz a hideg, ha rágondolok. Az első NBI-es felnőtt gólom is nagyon kedves emlék számomra főleg, hogy a Ferencváros ellen lőttem. Legnagyobb kudarcra már szegediként emlékszem vissza, hiszen tavaly minden adott volt, hogy megnyerjük az NBI/B-s bajnokságot, de sajnos nem jött össze.

Mikor nem sportolsz, akkor…..?

Harmadéves hallgató vagyok a budapesti Edutus Egyetem gazdálkodási és menedzsment szakán.