Fél Alexandra és Patrícia 19 évesek, mindketten az ETO-ban fociznak, mindketten védők, mindketten már magukra húzhatták a címeres mezt. Az ikrekkel beszélgettünk.

Mikor találkoztál a sporttal, a focival?



Alexandra:. Általános iskolában kezdtem el sportolni, kéziztem, fociztam és atlétikáztam is egyszerre. Nagyon szerettem mindegyiket csinálni, az elején inkább a kézilabda felé húzott a szívem, de ahogy múltak az évek ez megváltozott. A foci került előtérbe, amit szerettem volna komolyan csinálni. Nagyon sok mindent köszönhetek volt edzőmnek, aki megszerettette velem ezt a sportágat és nagyon sok dolgot tanulhattam tőle. Nagyon szeretek sportolni, akár milyen sportról is van szó, kikapcsolódás számomra, amikor sportolok az agyam csak arra az egy dologra koncentrál és minden mást kizár



Patrícia: Imádok sportolni, több sportot kipróbáltam már. Örömmel tölt el ha sportolhatok, az kikapcsol. Egyszerűen csak szeretem csinálni. Általános iskolában kedveltem meg a sportot, ahol fociztam, kézilabdáztam, atletizáltam. Minden sporttevékenységben ki akartam venni a részem, hiszen nagyon versenyszellemű vagyok a mai napig is. Az atlétikát és a focit szerettem, de leginkább a focit, ezért is szerettem volna komolyabb szinten csinálni. Az is nagy szerepet játszott, hogy az iskolai edzőmet rendkívül szerettem, nagyon jó szakember, ő kedveltette meg velem igazán a foci szeretetét. Egy csapatként játszani, együtt küzdeni, ami igazán megtetszett benne. Az ETO-ban már 5 éve rúgom a bőrt. Örülök, hogy a foci mellett döntöttem, mert nagyon sok élményt hozott eddig az életembe, amit nem is gondoltam volna, hogy valaha átélhetek.

Ebben az 5 évben sok minden történt veletek. 2014-ben (15 évesen) bemutatkoztatok felnőtt NB II-ben, azóta már az NB I-ben rúgjátok a bőrt. Közben bemutatkoztatok a korosztályos válogatottban is. Szép időszakot éltek át? Mi visz benneteket a pályán előre?



Alexandra: Mikor felkerültem a nagyok közé a lányok nagyon kedvesek és befogadóak voltak velem. Az első mérkőzésem előtt nagyon izgultam. Videotont ellen nyertünk 4-2-re, a második gólt én rúgtam. Nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy hozzájárulhattam a csapat győzelméhez. Már 5. éve húzom magamra az ETO mezt, amikor odakerültem még voltak hiányosságaim, így nem is gondolkoztam a válogatottságon. El sem akartam hinni amikor meghívást kaptam a válogatottba, nagyon nagy boldogsággal töltött el. A mai napig örömmel gondolok rá vissza. Amire igazán büszke vagyok, hogy feljutottunk a csapatommal az NB I-be. Már 3. éve a bajnokság 4. helyén zárjuk a bajnokságot, persze szeretnénk előrébb lépni. Magamra is büszke vagyok, hiszen 19 évesen nagyon sok mindent elértem. Az egyik erősségem a pályán a futás, nagyon sokat tudok futni, és a másik, hogy nem adom fel. Ezt a kitartásomnak is köszönhetem, a mérkőzéseken mindig ki akarom hozni magamból a legtöbbet, nincs olyan helyzet a mérkőzésen, hogy feladnám.





Patrícia: A felnőtt NB II nagy váltás volt ez az utánpótláshoz képest. A beilleszkedés gyorsan ment, a lányok hamar befogadtak. Hozzá kellett szoknom ahhoz, hogy ez már felnőtt korosztály, fizikailag, erőnlétben, mentálisan is jobban kell bírnom. Magammal szemben mindig kritikusabb vagyok. Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer válogatott kerettag lehetek, hiszen sok tehetséges lány van az országban. Már akkor nagyon izgatott voltam, amikor egy válogató meghívót kaptam, ahol több játékost szerettek volna megnézni a szövetségi edzők, leginkább felmérések és játék keretében. A válogató után csak vártam, reménykedtem, hogy egy valódi meghívót is kaphatok. Amikor eljött az a pillanat először el sem hittem, büszke voltam magamra. Minden eredményemre teljes mértékben büszke vagyok, de igazán arra, hogy 2016-ban engem választottak meg az ETO női játékosának. Talán az erőnlétem az, amit az erősségemnek tartok, szeretek mindent beleadni a mérkőzéseken, ha megszakadok is. Nehezen adom fel, amit eltervezek.

A csukával könnyen megbarátkoztál? A hétköznapokban mennyire jön be a nőies, szexis öltözködés? Mennyire fontos a hétköznapokban a smink, a megjelenés – suli, bolt, bulik…..? Sportoló pasik jönnek be?



Alexandra: Nagyon szeretek csinosan öltözködni, annak ellenére, hogy focizom. Imádom a szoknyákat, csinos ruhákat, a magas sarkúkat. A hétköznapokban nem igazán sminkelek, bár ha elmegyünk valahova szeretem kicsípni magam. Szeretek bulizni, bár ritkán járok, egyrészt a foci miatt is. A barátommal már 3 éve vagyunk együtt, ő is focizik, ő Pannonhalmán.



Patrícia: Fontosnak tartom, hogy adjunk a megjelenésünkre és próbálok én is mindent megtenni ennek érdekébe. Annak ellenére, hogy focizom szeretek csinosan, nőiesen öltözködni. A kihívó, túl sokat mutogató ruhákat természetesen kerülöm. Őszintén szólva én nem szeretek sminkelni, a hétköznapokon nem is szoktam, nagyon ritka az az eset amikor mégis. Csak szempillaspirált használok. Bulizni ritkán megyek, de akkor sem viszem túlzásba. 3 éve vagyunk együtt a barátommal, aki szintén focista, az ETO labdarúgója és ott ismerkedtünk meg.



Hogyan tovább?

Alexandra: Szeretnék focizni amíg lehet, szeretnék elvégezni különböző sporttal kapcsolatos tanfolyamokat. A munkában is a sporttal szeretnék foglalkozni.

Patrícia: Amíg lehet mindenképpen szeretnék focizni, akár még komolyabb szinten is. Most érettségiztem, szeretnék még tanulni, valami sporttal kapcsolatost is.