A 23 éves Dombó Dávid Pápa, Szombathely érintésével érkezett az NB II-es Mezőkövesd labdarúgócsapatához. Nagyon közel áll ahhoz, hogy a nyártól már NB I-es kapusként fusson ki a pályára.



Egyértelmű volt, hogy focista leszel?

Azért nem volt egyértelmű, hiszen eleinte nem érdekelt annyira a foci, aztán egyik nyáron anyukám beíratott egy focitáborba és onnantól nem volt megállás. Először csatárt játszottam, majd később kerültem a kapu elé. A családban anyukám édesapja volt kapus, így aztán mondhatni, hogy a családban megmaradt a labdarúgás, illetve a kapusként tudom én is folytatni a hagyományokat.

Gyerekként, kamaszként a fiatal sportolók tele vannak álmokkal, célokkal, gondolom neked is voltak! Eddig ezekből mi valósult meg, és mi nem?

Természetesen voltak és vannak is céljaim. Van olyan, amit sikerült teljesíteni, és van, amit egyelőre még nem. Nagyon örülök, hogy valamennyi korosztályos válogatottban sikerült szerephez jutnom, amire nagyon büszke vagyok, de természetesen gyermekként megfogalmazódott bennem az is, hogy a felnőtt válogatottban is számítsanak rám, amit még nagyon el szeretnék érni. Csalódásként talán azt tudnám megemlíteni, hogy ebben a korban már szerettem volna külföldön védeni, ami sajnos nem jött össze, de bízom abban, hogy a későbbiekben erre lesz lehetőségem.

Pápáról kerültél Szombathelyre. Haladásban 16 évesen mutatkoztál be a felnőtt NB III-ban. Közben hol itt, hol az ifi I/II. osztályban léptél a pályára. NB II-es csapat kapuját először 2012-ben védted! 8-szor ültél az NB I-es gárda kispadján! Összességében, hogy ítéled meg a szombathelyi éveket?

A szombathelyi időszakomat jónak ítélem meg, hiszen az akadémiának rengeteget köszönhetek, ezáltal az ott dolgozó edzőimnek is. A felnőtt csapatnál belekóstolhattam, ha nem is NB I-es meccseken, de edzéseken, valamint Ligakupában a profik világába, amit talán most tudok kamatoztatni. Ott leginkább a 2. csapatban tudtam védeni, hiszen Rózsa Dániel volt a csapat első számú kapusa, mellette kevés lehetőséghez lehetett jutni a jó teljesítménye miatt.



Egy gól áll melletted!

2011-ben NB I-es utánpótlás mérkőzésen 2-0-ra vezetett ellenünk a Nyíregyháza, amikor büntetőt kaptunk a 82. percben. Mivel senki nem vállalta el úgy éreztem, hogy ezt nekem kell lőnöm. Szerencsére sikerült értékesítenem. Ami még furcsaság, hogy a mérkőzés 2-2-re végződött és az egyenlítő találatnál a gólpasszt egy beadás után én adtam fejjel a 92. percben.

Jelenleg (már picit több mint egy éve) az NB II-es Mezőkövesd kapuját véded. Nagyon messze kerültél Pápától, Szombathelytől. Harmadik helyen álltok a tabellán, harcban vagytok a feljutásért!

Igen, valóban nincs közel Pápa, ahol születtem és Mezőkövesd, ahol focizok. Másfél éve keresett meg Tóth László, először fél év kölcsönbe érkeztem, majd most nyártól egy 3 éves szerződést kötöttünk a klubbal. Sajnos ugye még nem sikerült az NB I-ben védenem, de bízom abban, hogy nyártól már az élvonalban védhetek. A feljutás a csapat célja, amit úgy érzem, hogy ezzel a játékoskerettel meg tudunk csinálni.

A pályafutásod eddigi részével elégedett vagy?

Összességében elégedett vagyok, de van bennem ettől még hiányérzet. Bízom abban, hogy sikerül még mindig fejlesztenem magam, és először az NB