Csengeri Gréta, a Vasas röpise az idén ifi és junior bajnok.

Mikor találkoztál a sporttal, a röplabdával? Honnan indult a pályafutásod? Miként kerültél a Vasashoz?

Én egy elég sportos családból származom és egyébként is eleven gyerek voltam, ami adta magát, hogy sportolni kezdjek. 4.osztályos voltam, amikor a mezőkövesdi gimnáziumban a korosztályomat röplabdázni tanították. Az alapokkal már akkor is tisztában voltam, mert a családban mindenki tud játszani. Az 5. osztályt már Egerben kezdtem el és ott szerettem meg igazán ezt a sportágat.

Előtte úsztunk a testvéreimmel, ők amúgy elég sok sportot kipróbáltak: a nővérem (Csengeri Petra többszörös magyar válogatott röplabdázó), kézilabdázott és triatlonozott is a röplabda előtt. A bátyám is szintén kézizett mielőtt őt is elragadta a röplabda iránt szenvedély. Apukám sprinter volt, anyukám szintén futott, az egyetem alatt röplabdázott is.

8. osztály után kerültem fel Gödöllőre. Egerben már nem lett volna lehetőség játszani, mert a csapatunk iskolai szintű volt. A nővérem is itt ebben a klubban játszott, így adta magát, hogy hova igazoljak. Mikor elköltöztem otthonról még csak 14 éves voltam, ami nagy változást hozott az életembe, de egyáltalán nem bántam meg. Mint ahogy azt sem, hogy 2 évvel ezelőtt a Vasashoz igazoltam. Új kihívásokra vágytam, nagyon tetszett a vasasos lányok mentalitása, játékstílusa, ők már akkor is egy jóval gyorsabb röplabdát játszottak. Édesanyám ekkor költözött fel Budapestre, hogy a Sportkórházban dolgozzon, így minden körülmény adott volt ahhoz, hogy én is Pesten folytassam a pályafutásomat.

Az idén megnyertétek az ifi és a junior bajnokságot is. Ez volt a cél?

Szerintem a női sportban az az egyik legszebb, hogy kiszámíthatatlan. Persze az év elején kitűztük célként a minimum legjobb 4-be kerülést, de a döntőkön senki sem az esélyeket latolgatja, hanem élvezi a játékot. A játékidőmmel abszolút elégedett vagyok, hiszen mindkét korosztályban kezdőként léphettem a pályára. Ráadásul a junior döntőn én vihettem be az utolsó pontot. Ez az eddig elért legnagyobb sikerem. Tavaly az országos serdülő bajnokságot is sikerült megnyernünk, de ez a duplázás mindennél többet ér számomra. Bár a teljesítményemmel nem vagyok maradéktalanul elégedett, tudom, hogy sokat kell még fejlődnöm.


Gréta és Petra.


Könnyű vagy nehéz volt a nővéred, Petra (magyar bajnok, válogatott) árnyékában sportolni?

Engem nem befolyásolt annyira negatívan, inkább példaképként tekintettem rá.

Edzők, vezetők nem akartak vele összehasonlítani?

Nem gyakran volt rá példa. Ügyeltek rá, hogy ne legyen ez gond

Sok lány mondta, hogy mi sportoló lányok egyforma mezben, melegítőben, sokszor izzadtan, csapzottan vagyunk láthatóak, ezért a hétköznapokban hozzuk ki magunkból a női mivoltunkat, legyen ez ruha, smink, műköröm....!

Én is szeretem a nőies megjelenést, csak persze nincs rá sok lehetőségem. Az iskolában inkább a sportos öltözékeket részesítem előnyben, de bármilyen más összejövetelen szívesen kiöltözők. A műköröm nem áll hozzám közel és a túlzott smink sem.


11-es mezben.


Ezt már sok röpistől megkérdeztem: a röpi a legcsajosabb csapatsport?

Igen. A sok ugrástól és konditól a legtöbb röplabdásnak szép alakja van. Rövidek a mezgatyáink. Szerintem a legfontosabb az, hogy ez nem kontaktsport, azaz az ellenfeleket elválasztja a háló, így nincs lehetőségünk egymásnak esni.

Mondtad a rövid nadrágokat. Ez a vasas lányokra nagyon is igaz!

Bevallom engem eléggé tudnak zavarni ezek a nagyon rövid nadrágok, pl. nem maradnak a helyükön, és egyébként sem szeretem, hogy vannak olyanok, akik csak ezért járnak meccsekre.

A szoknyás mezek bejönnek?

Igen. A szoknyás mezek azért tetszenek jobban, mert leérnek addig ameddig kell, és az alatta lévő kisnadrág is sokkal kényelmesebb, mint a miénk.

Hogy látod most a jövődet: mindenképpen profi szeretnél lenni egy jó gárdában, vagy akár amatőr röpis egy kiscsapatban, akár az NB II-ben, mellette pedig dolgozni……?

Jelenleg nem tudok még semmi biztosat a jövőmet illetőleg. Szeretnék még játszani az biztos, hogy milyen szinten az a későbbiekben fog eldőlni. Jelenleg érettségizek egy budapesti gimnáziumban. A Semmelweis egyetem diplomás ápolónő szakára jelentkeztem, a családunkban sokan dolgoznak az egészségügyben és engem is nagyon érdekel ez a terület. Úgy gondolom mellette tudnám folytatni a röplabdát, de azért most már a tanulmányaim fognak elsőbbséget élvezni, hiszen egy stabil jövőt lehet erre alapozni.