Szigethalom 18 éves világbajnokát, Bácsik Lilut mutatjuk be.

Csep’ Jazz Dance táncosával beszélgettünk az első lépésekről, a pályafutásáról, a jövőbeli terveiről.

Kislányként több minden érdekelt. Nagyon szerettem rajzolni, volt egy ruhatervezős füzetem és abban különböző, általam megálmodott ruhákat terveztem. Aztán amikor elkezdtem táncolni, a rajzolás egyre inkább elmaradt, végül maradt csak a tánc.

Először kislányként hip-hop edzésekre, majd versenyekre vitt anyukám. Aztán jött csak a váltás, amikor általános iskola alsó osztályában egy osztálytársam ajánlására mentem el a Csep’ Jazz Dance táncegyesület egyik edzésére, ahol szerencsére ott ragadtam. Itt komplex táncképzést kaptam és kapok ma is. Első látásra, vagyis mozgásra szerelem lett, ami azóta is töretlenül tart. Anyukám kislánykorában balettozott, talán a tánc és a sport szeretete tőle eredhet.

Miután a Csep’ Jazz Dance-hez kerültem az első évben tanfolyami csoportba kezdetem a tanulást az alapokkal, majd egy év után az egyesületi felvételin bekerültem a verseny csapatba, aminek azóta is büszke tagja vagyok. Itt már komolyabb munka, több edzés keretében a balett, modern, jazz és a show tánc mélységeiben merülhettem el. Nagyon szeretek itt lenni, második családomként tekintek rá. Hálás vagyok a Csep’ Jazz Dance alapítójának, Hodonszky Júliának, hogy lehetőségem van itt táncolni.



Hosszú időn át a formáció csapat tagjaként Juli irányításával a Magyar Divat-és Sporttánc Szövetség keretein belül versenyeztünk kisgyerekként. Itt többszörös magyar bajnoki címet szerzett a csapat. Idén már 5. éve lesz, hogy Végh Alexandra a szárnyai alá vett szólistaként, amiért végtelenül hálás vagyok. Amikor táncolni kezdtem a táncegyesületnél, ő még versenyzett és én példaképként néztem fel rá, bízva abban, hogy egyszer majd én is úgy fogok táncolni, ahogy Ő. Bár még sok tanulni valóm van, de a sok edzés és a befektetett munka mostanra beérni látszik. Tavaly az International Dance Federation által szervezett világbajnokságon, Pulában a felnőtt mezőny legfiatalabbjaként 4. helyezést értem el. Az idei hazai versenyeken pedig már többszörös magyar bajnoki címet szereztem, és formációban a felnőtt csapattal is magyar bajnokok lettünk. Tánc és edzés terén nagyon maximalista vagyok, és mindent megteszek, hogy a maximumot nyújtsam. Szandinak és Julinak köszönhetek mindent, akik mind szakmailag, mind mentálisan mellettem állnak minden pillanatban!

Egyéniben az előbb említett magyar bajnoki címek és a világbajnoki 4. helyezés a legfontosabb számomra, de mégis a 2017-es formációs világbajnoki címünkre vagyok a legbüszkébb! Sosem felejtem el mikor nekünk szólt a Himnusz, ez egy semmihez sem hasonlítható érzés, bízom benne még lesz benne részem.



Kislányként örökmozgó voltam, nagyon kevés dolog tudta lekötni a figyelmemet, csupán a mozgás örömét jelentette az edzés, de mára a tánc jelenti számomra a mindent. Ha jó kedvem van azért, ha rossz, akkor azért. „Ha táncolsz, élsz...ha élsz, táncolsz."

Jelenleg még tanulok, a BGSZC Szent István Közgazdasági Szakgimnázium sportosztályába járok, jövőre érettségizem. A legfontosabb most számomra a 2019.05.22-26. között International Dance Federation által Pulában megrendezendő világbajnokság, ahol idén 5 kategóriában vagyok érintett. 120 %-kal készülök, hogy a legjobbat tudjam nyújtani.

Távolabbi terveim között továbbra is még néhány évig a versenyzés szerepel, de ezt követően is úgy tervezem, hogy a tánc töltse ki valamilyen formában az életemet, hogy mely területe lesz a táncnak, ezt még nem döntöttem el. Közben elmaradhatatlanul keresem a különböző új mozdulatokat, amiket később elsajátíthatok, és felhasználhatok, mert megújulás és tanulás nélkül nincs fejlődés.

Fotók: Gergely Zubaidah Eszter