A szegedi Sonkoly László egy vérbeli sportember, akinek 2014-ben egy álma vált valóra, amit a sors kettétört, de nem adja fel.

Sakkozással kezdtem, kosárlabdázással és asztalitenisszel folytattam. 11 évesen kezdtem el kosárlabdázni. Először az általános iskola kosárlabdacsapatában játszottam, majd a SZEOL-ban, illetve a középiskolai csapatban - még mindig kosárlabdázok, de már csak hobbi szinten. Ugyancsak az általános iskolában kezdtem el asztaliteniszezni, itt csapatban sikerült érmeket szereznem. Gyerekkoromban rendszeresen jártam futni, úszni, focizni is, nagyon sokáig kerékpároztam is. Az általános iskolák közötti sakkbajnokságon szereztem az első érmemet 9 évesen. Édesapám mesterjelölt sakkozó volt, engem és a bátyámat is gyerekkorunkban megtanított sakkozni. Sakk szakkörre jártam két helyre is, és a Szegedi Dózsa Sportegyesület versenyezője voltam. 1996-ban befejeztem a sakkozást. Tekét is az édesapám szerettette meg velem. Gyerekkoromban rendszeresen magával vitt tekézni a testvéreimmel együtt. Úgy 10-12 éves (1990) lehettem, amikor először tekegolyót vettem a kezembe. 1996 óta versenyzek. Tekében az első érmemet 1999-ben szereztem csapatban. Azóta különböző versenyeken, bajnokságokon és kupákon vettem részt. Többszörös egyéni és csapatbajnok vagyok amatőr szinten – már több mint 60 kupát, érmet gyűjtöttem be.

2014 nyarán (36 évesen) nagyot fordult veled a világ, leigazolt a Ferencváros tekecsapata.

Mindig próbáltam annyi versenyen, kupán és bajnokságban elindulni, amennyin csak tudtam. Hetente 2-szer gyakoroltam és általában 1-2 versenyem volt egy héten. A szívem, lelkem beleadtam, hogy egyre jobb tekés legyek, meg akartam mutatni mind magamnak, mind másnak, hogy kellő energia és idő ráfordítással mi mindent el lehet érni. Évről-évre egyre jobban ment a játék és ez másnak is feltűnt. Kaszás Zoltán edző ajánlott engem a Ferencvároshoz, amit el kellett fogadnom. Többször látott már engem gurítani mérkőzéseken és edzéseken. Szerintem úgy látta, hogy helyt tudnék állni a Szuperligában is, annak ellenére, hogy nekem soha nem volt edzőm, mindent amit elértem magamnak köszönhetem. Többen jó tanácsokkal láttak el, minden tanácsot igyekeztem megfogadni és beépíteni a játékomba. Több bajnoki meccsre és kupákra is elmentem, ahol a legjobb játékosok játszottak és próbáltam mindenkitől ellesni valamit. Nekem egy álmom vált valóra a Szuperligába kerüléssel. Nem mindenki kap lehetőséget arra, hogy amatőrből a legjobbak közé kerüljön. Erre nagyon büszke vagyok

Zöld-fehéreknél egy betegség törte ketté a pályafutásodat! Milyen volt a Fradinál? Milyen volt számodra a Szuperliga? Ha nincs az a betegség, akkor…?

Nagyon jól éreztem magam a Fradiban, nagyon családias volt a hangulat. Mindenkivel nagyon jóban voltam. Azt kaptam amire vártam. De a Szuperliga egy nagyon más világ és elsőre túl nagy falat volt nekem. Ami elég és jó az amatőröknél, az a Szuperligában kevés volt. Ha nincs a betegségem lehet, hogy jobban sikerült volna a szereplésem, de hónapok alatt kerültem olyan állapotba, hogy be kellett fejeznem.

Újra egészséges vagy, újra a döntögeted a bábukat, újra az amatőrök között!

A betegségemből felépültem! Egyre több versenyen indulok el, és be akarom bizonyítani, hogy egészségesen jó és eredményes versenyző vagyok. Most márciusban 2. lettem a Csongrád megyei egyéni amatőr versenyen, ahol egy rutinos versenyzőtől kaptam ki a döntőben. De a selejtezőt magasan én nyertem. A szuperligában 120 vegyes gurítást kellett teljesíteni, de a megyei egyéni versenyen egy nap 250-et kellett gurítanom. Ennyit a műtétem óta nem gurítottam a döntőre nagyon elfáradtam. Nem adtam fel, az utolsó erőmig küzdöttem. A megyei egyéni versenyen elért eredményeket közölte a helyi tévé, rádió és a legolvasottabb megyei napilap is, ami nekem nagyon sokat jelent.

Megnyertem az egyéni versenyt a postás bajnokságban, csapatban is elsők lettünk, jövő héten lesz a díjkiosztó ünnepség,

Jövőt az amatőröknél képzeled el, vagy újra igazolt tekésként?

Egyelőre amatőr versenyeken fogok indulni, és igyekszem egyre jobb eredményeket elérni. Mindent megteszek annak érdekében, hogy újra magasabb osztályban játszhassak.