Poroszlai Gergő tavaly az NB I-ben tekézett, nyáron érkezett világ legjobb csapatához, a Szegedhez..



Egy év alatt nagyot változott körülötted a világ? Elégedett vagy, megérte váltani?


Az elmúlt évben minden megváltozott. Megtapasztaltam azt, hogy milyen, amikor egy csapatnak nem okoz óriási problémát a meccsekre való elutazás, vagy a vendégcsapatok megvendégelése, vagy az edzésre járás. Egyszóval milyen az, amikor minden flottul, szervezetten működik, és csak arra kell koncentrálni a játékosoknak, hogy a lehető legtöbbet hozzák ki magukból. Sajnos Magyarországon nem sok csapat mondhatja ezt el magáról, még szuperligában sem. Én úgy gondolom, hogy jó döntés volt váltani, millió élménnyel gazdagodtam a szezon alatt. Az egyetlen dolog nyomaszt, hogy a volt csapatom, a székesfehérvári Köfém SC a kiesés szélére csúszott vissza, csak az utolsó fordulóban maradt bent az NB I-ben. Feltéve, ha el tudnak indulni jövőre, mert komoly gondokkal küzd a csapat. Székesfehérváriaknak köszönhetek mindent, hogy egyáltalán idáig eljutottam.

Ősszel a világligában a Szeged ötödik lett, tavasszal a BL-t megnyerte. Itthon az ifi és a felnőtt csapat is bajnoki címet ünnepelhetett.


A felnőtt csapat veretlenül lett bajnok ebben a szezonban is.. Zsinórban 68 bajnoki győzelménél jár a Szegedi TE. Sokan temetni kezdték tavaly az együttest miután Zapletán Zsombor és Kakuk Levente távozott Szegedről. Kovacic Igor leigazolása viszont (mint kiderül) remek lépés volt Karsai Feritől, vele a keret egy cseppet sem gyengült. Sőt! A világkupán még az összeszokás stádiumában volt a csapat, mivel Igor és rajtam kívül még Budai Ádám is nyáron érkezett a klubhoz. Aztán onnantól kezdve jól összekovácsolódtunk, egyre jobb hangulat lett úrrá a csapaton belül. Igazából a világkupát leszámítva minden álomszerűen alakult.

Csapatnak jó éve volt. A saját szezonodat, hogy látod?


Mindössze 3-szor léptem pályára a felnőtt csapatban és egyik sem sikerült túl jól (551, 542, 561). Amikor ide igazoltam tisztában voltam azzal, hogy a Szeged a világ egyik, ha nem a legjobb klubcsapata. Többszörös világbajnokok a csapattársaim. Már az óriási dolog és megtiszteltetés számomra hogy kerettag lehetek, abban a szerencsés helyzetben voltam eddig, hogy ifiben mindig volt játéklehetőségem. Egy ilyen szintű csapatnak mindig van mire készülni. Hol a világkupára, hol a Bl-meccsekre, és azért a hazai bajnokságban is akadnak nehéz meccsek. Így egyetlen módja van a folyamatos felnőtt csapatban való szereplésnek, ez pedig a fejlődés. Amiért igyekszem mindent megtenni.

Az egyéni versenyeim nagyon jól sikerültek. Az ifi egyéni első két fordulója Szegeden került megrendezésre, először 635-öt majd 630-at sikerült dobnom, amivel mindkettőt megnyertem. Az országos döntő már kevésbé sikerült, de a sprint versenyszámban a 2. helyet azért sikerült megcsípnem – sajnos nem jött össze a címvédés. Az ifi bajnokság első körében 644 fát ütöttem, majd további 7 (ifi) mérkőzésen volt 600 fölötti fám, a többi sajnos ötössel kezdődik, ami miatt kicsit csalódott vagyok, de így is nagyon jó évnek könyvelem el magamban.

A BL negyeddöntő első meccsét a horvátok fölényesen nyerték (7-1), a visszavágón sikerült a lehetetlen, újabb 7-1, de már nektek. A pálya mellett milyen volt átélni a horvátok elleni csodát? Milyen volt a final four?


A horvátok elleni negyeddöntő számomra eddig a legnagyobb élmény, amit a teke adott nekem. Félelmetesen nagy bravúrt hajtottak végre a fiúk. Napokkal, hetekkel később is beleborzongtam, ha visszaemlékeztem, vagy néztem róla pár videót.. Ilyen küzdést, nyerni akarást, csapatmunkát ritkán látni - akármilyen sportágról is legyen szó. A negyeddöntő után a csapat olyan magabiztosan utazott Németországba, hogy véleményem szerint nem lehetett volna más a vége, mint a BL-győzelem. Az elődöntő szorosabbra sikerült, de a fiúk ugyan azzal a játékszellem mentek pályára, mint a negyeddöntő visszavágóján. A döntőben pedig óriási fölénnyel vertük le a házigazdát. Hatalmas élmény volt mindezt kerettagként, testközelből átélni.

Május végén rendezik meg az ifi világbajnokságot, kerettag vagy, utazol?


Reménykedtem, hogy az utolsó ifjúsági évemben sikerül még kijutnom az idei vb-re. Ez az álom beteljesülni látszik. Juhász Tibor szövetségi kapitány meghívott a keretbe. Ugyan van még egy felkészülési meccsünk a szerbekkel, de valószínű utazó kerettag leszek. Az utóbbi 2 hónapban volt egy mélypontom, ami nem kis mentális feladat volt kezelni, de egyre jobban és jobban megy újra a játék. Remélem most hétvégén ez látszani fog. A novigrádi világbajnokságon a lehető legtöbbet akarom kihozni magamból, hogy a csapat emelt fővel térjen haza Horvátországból.

Következő lépés?


Személyes célom felnőni a szegedi csapattársaimhoz, hogy úgy tudjanak tekinteni rám, mint a korban hozzám legközelebb álló világbajnokokra, Ernyesi Robira és Igorra. Ha megközelítem, elérem azt a szintet, onnantól az álmoknak és céloknak csak az egészségem szab határt