A 18 éves Mercz Flórát, a Grácia és a magyar válogatott ritmikus gimnasztikázóját mutatjuk be.

Flóra 5 évvel ezelőtti nagyon szép gyakorlata.



Mikor találkoztál a ritmikus gimnasztikával? Mivel fogott meg a sportág?

3-4 éves lehettem amikor elkezdtem ezt a sportágat űzni. Egy iskolába vitt át anyukám egy edzésre, és egyből ott is ragadtam. Nagyon megszerettem a mozgás, a szerek, a szép dresszek miatt. És ott a kihívás, hogy mindig újabb és újabb dolgokat tudjak megcsinálni. A társaságról, a barátokról nem is beszélve.

Sokan, hogy elérjenek valamit, azért rengeteg tesznek, dolgoznak, készülnek, sok áldozatot hoznak, vannak szerencsések, akiknek szinte minden jön magától, szerencsének vagy a tehetségnek köszönhetően kevesebb munkával elérnek dolgokat. Te melyik csoporthoz tartozol?

Én abba a kategóriába tartozom, aki sokat edzett, sok dologról mondott le, keveset voltam a családommal, eleinte rendesen jártam az iskolába, aztán már onnan is nagyon sokat kellett hiányoznom. Családnak is sok pénzébe került, de valamit valamiért.

Az évek során sok szép helyre eljutottál, van kedvenc? És a szerek közül melyik áll hozzád a legközelebb és a legtávolabb? Egyéniben vagy csapatban jobb versenyezni?

Az összes hely nagyon tetszett, de Olaszország fogott meg leginkább. A hangulat, az emberek, a környezet… Szerek közül a labdát szeretem a legjobban. Nagyon sok érdekes és jó dolgot lehet vele csinálni. Legnehezebb talán a szalag. Összehasonlíthatatlan a kettő. Egyéniben csak magadért felelsz, ha elrontod, akkor csak a magadnak rontod el, de ha csapatban vagy, akkor négy ember áll még melletted, akikkel sokat dolgoztok a jó eredményért, és akkor már más ha rontasz. Én a csapatot nagyon szerettem. Olyan csapattársaim voltak/vannak, akikkel már évek óta ismertük egymást, sok élményem volt velük. Ha nem ilyen társasággal lettem volna, hát nem tudom, hogy mi lett volna. Számomra nagyon meghatározó a környezet, hogy kik és milyen emberek vesznek körül.





Mikor a szerek nem engedelmeskednek (leesik a buzogány, elgurul a labda….), ilyenkor a versenyző picit meghal, kiesik a ritmusból…. vagy nem foglalkozik vele, csinálja tovább a gyakorlatát, mintha mi sem történt volna?

Tovább kell csinálni, mintha meg sem történt volna. Nem szabad görcsölni azon, hogy mi történt. Mindig arra kell koncentrálni, ami jön! Nekem is volt olyan, amikor nem tudtam már összeszedni magam, de azt az ember idővel megtanulja kezelni.

Mennyi idő kell egy verseny előtt, hogy elkészülj (haj, smink…)? Gyakorlatok, a versenyek előtt van babonád, rituáléd….?

Kb fél óra kell, hogy elkészüljek. Az elején amikor még nem ment, akkor nem mi csináltuk, hanem az anyukák vagy edzők, akkor volt ez egy óra is. Babonás nem vagyok maximum izgulok. Szerintem magabiztosság kérdése, hogy mennyire izgul valaki. Ha tudja, hogy meg fogja csinálni, akkor nincs kérdés, nem izgul. Bár ez emberfüggő. Az első Európa-bajnokságomon nagyon izgultam, de amikor felmentünk a szőnyegre és elkezdtük a gyakorlatot, akkor elmúlt.

Céljaid?

Meglegyen az eredménye annak az időnek, amit az edzőteremben töltök, kihozzuk magunkból a legtöbbet és a legjobbat.

Kövess minket