Interjú a budapesti Gajdos Borbálával, az NB I-es Tata 29 éves asztaliteniszezőjével.
Mindenki más és más oknál fogva kezd el sportolni. Te annak idején miért?

Szinte az összes felmenőm versenyszerűen sportolt – volt közöttük focista, kosaras, úszó, vívó, evezős és bokszoló –, így már óvodás koromban beírattak sportgimnasztikára. Emlékszem, a nagyszüleim felváltva kísértek a Műegyetemre, ugyanis akkor még nagyobb és hangosabb ellenállást fejtettem ki a sporttal kapcsolatban. Ez idő tájt kezdtem el a síiskolát a Normafánál, ahol először műanyag pályán, majd havon síeltem éveken keresztül – ez a szerelem a mai napig tart.

Az asztalitenisz mikor és hogyan lépett be az életedbe? A pingpong mivel vonzott magához, mit láttál meg benne, amit másban nem?

Később jazz balettoztam, még alsósként is felléptem az Oroszlánkirállyal a Marczibányi Téri Művelődési Központban, ahonnan csupán pár lépés az Ormai László Asztalitenisz Csarnok. A pingpong amúgy egy kósza szórólap eredménye, amire a nagypapám figyelt fel – és mivel később évekig vitt edzésekre és versenyekre, több szempontból is neki köszönhetem a karrieremet. Eredetileg az öcsém járt a BSE tanfolyamára, de egyik alkalommal én is vele tartottam, és ütőt adtak a kezembe. Onnantól kezdve szorgalmasan jártam, mert tetszett a sport játékossága és összetettsége, illetve jó baráti társaság alakult ki, akikkel sokat bohóckodtunk. A testvérem végül úgy érezte, jobban kiteljesedhet egy más sportágban, így először focizott, majd vívott szép eredményekkel. Ezen kívül az erőnlétem miatt a testnevelő tanárok folyamatosan küldtek mezei, diákolimpiai futó-, valamint gyorskorcsolya-versenyekre, sőt, még röplabdázni is csábítottak, de a fúvószenekari tagságom miatt megtanultam nemet mondani.


Fotó: Kökény Gábor


Mikor elkezdted ezt a sportot űzni, akkor azonnal az ügyesebb lányok közé tartoztál?

8 évesen kezdtem a sportágat, és akkor bár azt mondták, ügyes vagyok, ez arra volt jó lehetőség, hogy a tanfolyamból a versenyzői csoportba kerüljek. Inkább a szorgalmam és kitartásom révén értem el eredményeket, nincs különösebben tehetséges kezem vagy érzékem, viszont amikor edzek, mindent beleadok a mai napig.

Emlékszel az első sikeredre, mikor először állhattál fel a dobogóra?

Újoncként rengeteg kisebb versenyen vettünk részt, onnan vannak érmeim, de az első jelentősebb sikerem a serdülő országos csapatbajnokság bronzérme, amit 14 éves koromban a Statisztikában szereztem.

Azóta milyen sikerek vannak mögötted?

Többször álltam dobogóra magyar csapatbajnokságon serdülőként és ifiként, a legjobb egyéni eredményem pedig 5-8. helyezés mind az utánpótlás, mind a felnőtt mezőnyben. NB II, NB I/A, NB I/B és NB I-es bajnoki címem is van, illetve hétszer nyertem KIDS (Katolikus Iskolák Diák Sportszövetsége) országos bajnokságot, sőt, a kecskeméti FISEC (Katolikus Iskolák Nemzetközi Sportszövetsége) világjátékok női egyéni számát is megnyertem, és egy aznap megismert máltai sráccal a vegyes páros 4. helyéig meneteltünk. Egyetemi éveim alatt az összes MEFOB-on elindultam, és mindig éremmel tértem haza Pécsről.


Fotó: Kökény Gábor


Mit tartasz a pályafutásod legnagyobb sikerének, és kudarcának?

A magyar ranglista 12. helyezettjeként 2015-ben elindulhattam a Tüskecsarnokban rendezett World Tour viadalon, ami hatalmas élményt jelentett, mert az egész családom ott szurkolt a lelátón. Sportszakmailag a – teljes munkaidős állás mellett szerzett – felnőtt országos páros és vegyes páros bronzomra vagyok a legbüszkébb. Ami viszont megnehezítette a pályafutásomat, az az edzők folyamatos fluktuációja. Szerintem 21 év alatt 15 edzővel én tartom a rekordot! Ebből kifolyólag a játékstílusom a mai napig átalakulóban van, és néha bizony elgondolkozom, mi lett volna, ha mindössze 1-2 szakember foglalkozik velem.

A korod, a tudásod, a lehetőségeid alapján a pályafutásod ott tart, ahol tartania kell, vagy lehetnél előrébb, vagy már most többet elértél, mint amire kislányként gondolni se mertél volna?

Az már fiatalként nyilvánvaló volt, hogy a pingpong számomra hobbi marad, mert első a tanulás, de emellett úgy érzem, kihoztam magamból a maximumot. A kiskori álmom az volt, hogy játsszak az Extra Ligában, ahol két és fél szezont töltöttem el, így végső soron ez beteljesült.


Fotó: Regőczy László


Milyen adottságok, tulajdonságok kellenek ahhoz, hogy valakiből jó asztaliteniszező legyen?

A sportág komoly szem-láb-kéz koordinációt igényel, valamint a gyors reakcióidő és eltökélt döntéshozatal is fontos tulajdonság, mert millimétereken múlik egy ütés sorsa. Emellett tűrni kell a monotonitást, és minden egyes pontért meg kell küzdeni. Mentálisan és pszichésen erősnek kell lenni, egy versenynap során pedig gyorsan fel kell dolgozni az esetleges kudarcokat.

Van olyan, amiben szeretnél még fejlődni?

Idén a Tatai AC csapatát erősítem közel egyéves kihagyás után, és bár ez technikailag szerencsére egyre kevésbé látszik, a meccsrutinomon és az erőbeosztásomon még van mit javítanom.

Miért hagytál ki egy évet?

2017 szeptemberében megszűnt a várpalotai Extra Ligás női csapatunk, mert a klubvezető az eredeti megállapodástól eltérően időközben egyénileg megváltoztatott bizonyos feltételeket, amelyek következtében sajnos nem tudtuk vállalni a további játékot, így egyéni versenyeken sem indultunk, nem is edzettünk.

Jelenleg az NB I-ben az élen álltok, mi a cél a bajnokságban, feljutás, benne van a pakliban?

A tatai női alakulat elsősorban azért jött létre, hogy otthoni játéklehetőséget biztosítsunk Adamik Csengének és Jankus Dórának, és hogy a lányok felnőtt közegben szocializálódjanak. Természetesen Pattantyús Petrával mindent megteszünk azért, hogy a csapat minél jobb helyezést érjen el, így amennyiben a tavaszi fordulók után az 1-2. helyen végzünk, akkor a Final Fourban összecsapunk az NB I Kelet 1-2. helyezettjével az összevont NB I-es bajnoki címért. A fenti okokból kifolyólag, illetve mivel még nincs kiírva a jövő évi lebonyolítás, egyelőre a soron következő mérkőzésekre koncentrálunk.



Civilben mivel foglalkozol?

Marketing menedzserként a TP-Link külső-belső kommunikációs megjelenéseiért felelek, és a sales csapatunk tevékenységét segítem több fronton is – szóróanyagok grafikai és szöveges tervezése, oktatóvideók készítése és gyártása, PR kommunikáció, közösségi oldalak menedzselése, hírek és cikkek írása, központi anyagok lokalizálása. Csupán 5 hónapja vagyok a cégnél, de nagyon szeretem az önállóságot és döntési jogkört, amit biztosítanak a számomra. Emellett egy barátommal a napokban elindítjuk a kreatív élményfotós szolgáltatásunkat. Sőt, civilben sportolni is szoktam, hetente kétszer kondizom, és ismét tervezem lefutni a félmaratont.

Pingpong terén mi a három legnagyobb reális célod?

Minél több örömömet lelni a sportágban, aktív lenni 90 éves koromig, és megmutatni a fiataloknak, hogy a sport, iskola és magánélet között bizony lehet egyensúlyt teremteni.

Címlapkép: Kökény Gábor

Borbála világbajnok hugával tavaly itt beszélgettünk.