Egészen a világbajnoki címig. Az UTE 20 éves kajakosával, Piller Szabinával beszélgettünk.

Kezdjük az elején. Mikor kezdtél el kajakozni? Hogy találkoztál a sportággal?

2 éves koromban már úsztam, többször nyertem országos bajnoki címet. 8 évesen kezdtem a kajakozást az ikertestvérem hatására. Kristóf mindig mondta, hogy ki kéne próbálnom, mert nagyon szuper érzés, 3 hétig győzködött mire lementem a Kis-dunai MTK vízitelepre, és “szerelem volt elsőre”.

Kajakkal könnyen megbarátkoztál? Mennyi volt könnyű vagy éppen nehéz megtanulni kajakozni – hogy ne boruljon fel, haladjon előre, és ne csak haladjon, hanem minél gyorsabban……?

Sokan csodálkoznak azon, hogy nekem mennyire megy ez könnyen, de ezt ahhoz hasonlíthatnám, mikor a baba megtanul járni, eleinte elesik, aztán feláll, majd újra elesik és újra feláll, valahogy így tanultam meg kajakozni. MK kajakban kezdtem tanulni, ott elsajátítjuk a lapát fogását, ahol nagyon fontos, hogy ki milyen kezes, mivel a lapátnak a forgatását is az alapján kell csinálni kajakozás közben. Majd megpróbáltam ráérezni, hogy hogyan tudom megtartani a hajót egyensúlyát, nem volt könnyű, de többszöri próbálkozásra és kitartással sikerült. Kajakozás közben nagyon sokat számít a technika, amiből gyorsaságot tudunk nyerni, ezért nagyon fontos, hogy edzésről edzésre a technikával foglalkozzak, majd aztán az erővel.

Az eredmények, a sikerek gyorsan jöttek?

Az eredmények talán túl gyorsan is jöttek. 16 évesen lettem világbajnok Kanadában. Életem egyik legboldogabb pillanata volt, mikor egy másik kontinensen a dobogó tetején állhattam a világbajnokság legfiatalabb versenyzőjeként. Majd a következő 3 évben kijutottam az Olimpiai Reménységek versenyére, ahol 12-szer nyertem aranyat. Majd a következő években kivívtam az indulási jogot a világ- és az Európa-bajnokságra.



Maradjunk a sikereknél. Mit tartasz a pályafutásod legnagyobb sikereinek?

Világbajnokságon megszerzett aranyérem, majd a következő évben a hazai vb-re is sikerült kvalifikálnom magam, és ott a 6. helyet tudtam megszerezni, amire nagyon büszke vagyok, mert nagyon nehéz lépcsőfokokat kellett sikeresen átugranom, hogy a döntőbe kerüljek. Majd jöttek az Európa-bajnokságok, az Eb-k közül talán a bronzérmemre vagyok a legbüszkébb, amiért ugyancsak egyedül küzdöttem meg. Amit még nem hagynék ki, hogy többszörös országos bajnok vagyok, egyesben, párosban és négyesben is. 13 év összes sikerére büszke vagyok, mert mögöttük óriási nagy munka, kitartás és energia van.

Mik azok a belső/külső tulajdonságok, adottságok, amik vittek előre?

Nem vagyok túl izmos, viszont robbanékony vagyok, amit mindig ki is használok. 4 éve indulok k1 200 méteren, ahol a robbanékonyság a legfontosabb, vagyis minél gyorsabban tudjam elindítani a hajót, mivel egy rövid távról beszélünk. Mindig is tudatosan csinálom azt amit csinálok, edzés közben is 110 %-kal koncentrálok, hogy az elvégzendő feladatot maximálisan véghezvigyem. A kudarcból való felállás, a sikerélmény, az akaratom és a szüleim támogatása visz előre.



Éremnek két oldala van: ott vannak a sikerek, a másik oldalon a lemondások, az áldozatok, a kudarcok, csalódások, a sérülések….

Mint minden élsportoló életében úgy nálam is vannak sikerek, amiből erőt merítek, de vannak kudarcok is amikből minél előbb megpróbálok felállni. Az én pályafutásom alatt is volt sérülés, illetve betegség, ami nem mindig a legjobb időben jött. A szüleimnek köszönhetem azt a sok lelki, illetve anyagi támogatást, amik nélkül nem tudtam volna ezt a sok szép eredményt elérni. Hogy ezeket a sikereket elérjem nagyon sok mindenről le kellett mondanom, magántanuló voltam a hajnali edzések miatt, a családommal is kevés időt töltöttem a folytonos edzés és edzőtáborok miatt, és mikor a barátaim bulizni hívtak vagy éppen programra mentünk volna én nem tudtam ott lenni. Amit persze a mai napig nem bánok, ha ezeket az áldozatokat nem tettem/tettük volna meg, akkor most nem mesélhettem volna a 13 év sikereiről.



Hogyan tovább?

A sport területén szeretnék elhelyezkedni a későbbiekben. Nem tudni, hogy egy élsportoló életeben milyen váratlan fordulat fog bekövetkezni, nyilván vannak céljaim, de én nem csak a kajakozásra szeretnék alapozni, ezért is járok egyetemre, sportszervező szakon tanulok.